HTML

Szentpétervár 2008

Kedves olvasóim! Köszönöm a biztató hozzászólásokat, kommenteket! Írjatok, kérdezzetek bátran! Azoknak, akik még nem használták a GoogleMaps-et: a beillesztett műholdképek nagyíthatók / kicsinyíthetők (a térkép bal felső sarkában látható vezérlő gombokkal (+/-)) és az egérrel mozgatni lehet minden irányba! Több pontot fogok megjelölni rajtuk, amelyekre rá lehet kattintani! Így láthatjátok, hogy hol lakom, hova járok suliba és hol strandolok :) Mindez elérhető a Linkblogból is, ezen szövegdoboz alatt kb. 15 centivel :)

Friss topikok

  • Fertótám: Kati, ugye szólíthatom így? 1972-ben voltam hét hétig Szentpéterváron, építőtáborban. Nem sokat do... (2016.05.28. 16:13) Puskin múzeum
  • Petyerburg: Kedves Sándor! Örülök, ha kedves emlékeket idézett a blog. Hajóépítő Egyetem? Nem semmi! Kati (2015.05.22. 12:15) Novgorod
  • Néne: Katikám boldog születésnapot kívánunk Nénéék (2008.07.28. 15:25) Munkanap
  • Csuti: Mostmár borzasztóan haragszok magamra, hogy nem férek el a bőröndödben :))) Csók, Hugi (2008.07.28. 11:34) Sablino
  • Tamás Katalin: Szia Katám! Atitól tudom, hogy hol és mit csinálsz.Ez nagyon jó, akár publikálhadnád is, olyan cso... (2008.07.21. 18:25) Találkozó Olgával

Palota tér és környéke, Zoológiai Múzeum

2008.07.14. 20:39 Petyerburg

Elnézést attól Olvasótól, aki ismeri a várost, és ezért untatta az előző bejegyzésem. Volt olyan visszajelzés, hogy ez a leírás hiányzott.

Marsrutkával (mikrobusz) csak 35 perc az út az egyetemre, és szinte háztól házig visz. Szuperjó közlekedési eszköz, hiányolni fogom Budapesten. Ahol leinted, ott áll meg. Ennek persze néha az a következménye, hogy ötven méterenként megáll. De még így is viszonylag gyors.

A mai óra elég jó volt. Nem túl könnyű, nem túl nehéz. Csak van pár diák (főleg az egyik osztrák lány), akik nincsenek a megfelelő szinten, és ezért lassan megy az óra.

Suli után a büfében megismerkedtem két japán lánnyal. Az egyik fordító akar lenni, ezért tanulja az oroszt, és 10 hónapot tölt Szentpéterváron. Most három hónapja van itt. Nem nagyon tudják, hogy merre van Magyarország, és hogy eszik-e vagy isszák.

Később a főépületben lévő kantinban (helyesebben az egyetem udvarán) ettem egy gombalevest, az Oroszországban mindig tuti választás, most kivételesen nem csak az étlapon volt, hanem valójában is. Útközben készíttettem egy fotót az itteni szfinxnél, amit gondolom Nagy Péter hozatott ide, aki mindent gyűjtött. Meg egy fotót a Mensikov palotáról, mert az tényleg szép. Jelenleg az Ermitázs részeként működik.

 

Innen a Tengerészeti Múzeumba akartam menni, de hétfőn és kedden zárva van, ezért a mellette lévő Zoológiai Múzeumba néztem be, ami elég lepukkant, de hihetetlenül gazdag!

Megszámlálhatatlanul sok faj található meg kitömve vagy csontvázzal a múzeumban. Csak a madarakat, vagy csak a rágcsálókat is el lehetne nézegetni egy fél napig. Több ezer féle faj, de tényleg. Van egy csomó fajta teknős, bálna, mindenféle kisebb-nagyobb halak, rengeteg sas, két vitrinnyi kolibri, egyéb madarak, láma és teve, többféle elefánt, hiéna, párduc és gepárd, fókák és rengeteg fajta farkas, szarvas és medve (ebből is minden típus, a sima barna medvétől a jegesmacin át a pandáig), legalább két sor tengeri csillag, korallok, kagylók és rákok rengetege, néhány kígyó, egy emeletnyi rovar (ezt meg sem volt időm nézni, de annyira nem kár érte), legalább kétszáz fajta majom, oroszlánok, pingvinek, meg egy csomó állat, amit nem is ismerek. Persze ha az embernek van kedve, megtanulhatja az állatok nevét oroszul, merthogy angol felirat nincs (bár lehet, hogy azt sem értettem volna jobban ezekben a speckó esetekben).

Csak tengeri csillagokból ennyi van (illetve több, csak nem fér rá a képre):

Ez egy egész teremnyi bálna csontváza:

Ami mégis a leghíresebb, az a mammutgyűjtemény ebben a múzeumban. Mammutcsontvázak, agyarak, illetve kb. 35 ezer évvel ezelőttről származó bébimammut konzerválódott teteme található meg itt. Néhol elolvasgattam a feliratot és egészen jól értettem, melyik állat hol él és miben profi.

Két dolog nyűgözött le: az egyik magának a gyűjteménynek a sokfélesége, gazdagsága. Egyszerűen leírhatatlan. A másik pedig a természetnek a sokszínűsége és gazdagsága. Csodálatosak a kolibrik, amik akkorák összesen, mint a hüvelykujjam, mégis van belőle legalább száz fajta. Hihetetlen szép formákat hoznak létre a tengeri élőlények, korallok, csigák, kagylók és főleg a tengeri csillagok. Végül, de nem utolsósorban az emlősök hihetetlen teljesítménye (pl. hogy a gepárd 110 km/h sebességgel képes futni) miatt kerekedik el az ember szeme.

Meg kell említenem, hogy valamelyik oroszórán olvastunk egy Przsievalszkij nevű orosz utazóról, aki új utat nyitott Dél- ill. Kelet-Ázsiába, számos könyvet írt és rengeteg fajt fedezett fel és írt le elsőként. Láttam is a múzeumban olyan állatot (pl. valamelyik lámát, és egy póni méretű lovat is), amit róla neveztek el. Illetve a felfedezők között láttam a fotóját is a múzeumban.

Az állatok után megpróbáltam hat előtt odaérni a Szent Izsák székesegyházba, de szokás szerint az orrom előtt zárt be egy kassza, és már nem álltam át másikhoz, mert ha jól értem, ha után már nem engednek fel a toronyba, csak a templomba és a múzeumba. Pedig a torony a legjobb része (és elég drága a templom, hogy a tornyot kihagyjam!).

Egy kicsit üldögéltem a székesegyház előtti téren egy padon a napsütésben, tényleg tűző, égető nap volt, sokan napfürdőztek ebben a mini parkban.

Innen - az Admiralitás előtti parkon áthaladva, ahol látható egy Przsievalszkij szobor egy tevével - eljutottam a Paloták teréig. Alant a Sándor-oszlop és a Vezérkari épület (Carlo Rossi tervei alapján, az orosz hadsereg főhadiszállása) a Palota téren. A Sándor oszlopot a Napóleont legyőző I. Sándor tiszteletére állították, talapzatán ez áll: "I. Sándornak a hálás Oroszországtól". Az oszlop gránitból készült, 600 tonnás és a világ legnagyobb egy elemből álló emlékműve. 1829-ben tervezték, két év alatt faragták ki és szállították ide 2400 ember közreműködésével. A további munkálatok 1830-34 között zajlottak. Magassága 47 méter.

És a kapu, szerintem gyönyörű:

A Palota tér egyébként a forradalom előtt a katonai dísszemlék helyszíne volt, ezeket gyakran a cár vezette lóháton. 1905-ben itt zajlott le a "véres vasárnap", amikor több ezer fegyvertelen tüntetőt vertek agyon. 1917. november 7-én innen indultak Lenin vezetésével a forradalmárok a Téli Palotába. A tér jelenleg is politikai rendezvények kedvelt helyszíne, de néha koncerteknek ad otthont. A boltívet díszítő szobor Viktóriát ábrázolja.

Itt készítettem pár fotót - nagyon szép napsütés volt -, majd továbbhaladtam az Ermitázs mellett kis csatornák mentén és azokon keresztül a Vérző Megváltó Templomáig. Ez az, amit a 20. század elején a Vaszilij Blazsennij mintájára építettek, a szocializmusban raktárnak használták, most pedig ismét templom és fő turisztikai látványosság.

Rögtön mellette található a Mihalevszkij kert, ami védett és tényleg gyönyörű és gondozott. Innen nyílik az Orosz Múzeum. Persze már késő volt, majdnem 8 óra este, ezért zárva. A kertet elhagyva kezdődik a következő kert, a Nyári Kert (Létnyij Szad), de oda már nem volt erőm bemenni. A képen a csatornától balra. Még nyolckor is sokan üldögéltek vagy sétáltak ott.

Kisétáltam, és megérdeklődtem, hogy melyik busz megy haza, mert már fáradt voltam. Sajnos mikrobusz nem, hanem csak rendes busz (BKV) közlekedett a megfelelő irányba. Ennek két hátránya van: egyrészt legalább 20 percet vártam rá (ennyi idő alatt kb. gyalog is hazaértem volna!), másrészt nem ott tesz le, ahol kérem, hanem ahol megálló van. Ráadásul a buszvezető nem adott jegyet, de hozzám sem szólt, de jött is az ellenőr, és mivel ő is látta, hogy a sofőr nem adott jegyet, tőle kellett jegyet vennem 16 rubelért. Ő legalább rendes volt.

Itthon a vacsora hal volt pitában valami zöldségekkel keverve, ilyet még sosem ettem, de finom volt.

Szólj hozzá!

Címkék: utazás orosz oroszország szentpétervár

A bejegyzés trackback címe:

https://petyerburg.blog.hu/api/trackback/id/tr39568187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.