Hú, ez a mai szuper kirándulás volt!
Rögtön suli után elindultunk a hajókikötőhöz (az Ermitázs előtt, egészen a központban), ahonnan Peterhof-ba indulnak a hajók. Egy fél óra sorbanállás után sikerült jegyet és helyet szereznünk a hajón. Ezek a hajók félóránként indulnak az Ermitázs elől Peterhof-ba, ahogy a Nagy Péter által megálmodott palota található, számos szökőkúttal. Sajnos Nagy Péter cár meghalt, mielőtt a nagy mű elkészült volna a svédek elleni 1709-es poltavai csata diadalának fényesítésére, részben Versaille mintájára, de annak csillogásán is túltéve, de az 1723-as hivatalos megnyitó után 1770 körül Nagy Katalin még jelentősen átalakíttatta a palotát. Néhány cár szerette és itt lakott, mások nem, de ez utóbbi csapatot nem tudom megérteni...
A hajó 60 km/h sebességgel haladt, a távolság kb. 35 km, így fél óra az út. A Néva torkolaton át kimegy a hajó a tengerre, a Finn-öbölbe, és így közelíti meg Peterhof-ot, ami a tenger partján fekszik. A hajójegy orosz diákigazolvánnyal 600 rubel oda-vissza, 350 egy irány. Ezután még meg kell venni a parkbelépőt, ami külföldi diákkal 150 rubel, de orosz diákoknak csak 50 rubel, úgyhogy orosznak tettettük magunkat, ami annyit tesz, hogy nem köszönsz és nem mosolyogsz...
A kikötőből belépve a látvány lenyűgöző! Rögtön a Nagy zuhatag tárul a látogató elé, ami egy csatornával a tengerbe torkollik. A Nagy zuhatag egy iszonyatosan nagy szökőkút, mindenhonnan víz folyik, egészen a palotától - ami egy kisebb emelkedőn van - le a csatornáig. Számos aranyszobor, amelyekből víz árad szét száz sugárban, a melléképületek tetején, a lépcső mellett, mindehol-mindenhol arany és víz! Hihetetlenül gyönyörű, ilyen szép palotát-szökőkutat még nem láttam, tényleg, mindenkinek ajánlom, ha Péterváron jár, ezt nehogy kihagyja!
 |
 |
 |
 |
Szóval a tervezők tökéletes művet hoztak létre, sok év munkájával. Sétáltunk egy kicsit ebben a kertben, tényleg tátva maradt a szánk! Aztán megnéztük a külső kertet is, ott is van jópár szökőkút. Aztán meglátogattuk a helyi hagymakupolás templomot, ez nagyon szép és gondozott volt.
 |
Innen visszasétáltunk a palotához, megnéztük még egy részét a parknak - óriási, szerintem egy egész nap sem lenne elég rá! - és mennünk kellett, hogy elérjük az utolsó hajót. Ott a kikötőben találkoztunk egy brazil családdal, akik Finnországban élnek, a nő angoltanárnő. És mivel volt velem egy spanyol, meg egy spanyol szakos amerikai, ezek elkezdtek spanyolul és portugálul beszélgetni, úgyhogy nem sokat értettem, de néha angolul is, és nagyon kedvesek voltak. Délután 6-kor indult az utolsó hajó, amivel haza is jöttünk. Óriási volt, mindenkinek ajánlom!
